Light up The Darkness

Selymes szélben lágyan ring a lélek

A falra vetülnek a pompázatos fények.

Lenn a padlón a szél lökdös egy árnyat

Szívünkbe marnak az elfelejtett vágyak.

Korom színű tájon nem ragyog mi szép,

Félelem és bússág vágódik szerte szét

Tündöklő csillagnak nincs ott helye,

A boldogságot is már megette a fene.

Pajkos tündérek vidáman táncolnak

Lágyan, nyugtató dalokat hallgatnak

Előjön a dalból egy-egy régi, bájos kép

Gyerekkorból szebbnél szebb emléket idéz!

Siklik egy kígyó, hemzsegnek bogarak

Döghúst marcangolnak éles csőrű madarak.

Dörög és villámlik, mélyen elbújt a nap

Az egész táj elborult, kihalt lett és vad.

Szikráznak a fények, felgyújtják az eget

Trombitaszó és dáridó öntik el a teret.

Gyerekzsivajban boldog szülő figyel.

A háttérben több száz tollaslabda ível.

Megmozdul a föld, leomlanak a falak

Kitör a vulkán, riadt, menekülő vadak

Próbálják kerülni a felgyulladt erdőt

Az egész Föld csupán egy ostromlott erőd!

B. M.

2011-05-24

Mindegy mit mondasz. Tudom, hogy hazudsz. Látom már a tekinteteden, hogy nem vagy hiteles ember. Hazudsz, hogy jobb színben tűnj fel mások vagy épp én előttem. Hazudsz, és mindezt úgy teszed, hogy még te magad is elhiszed. Felmagasztalod magad, az egekig dicséred a valód, kitalált, égből pottyant mesékkel. Mi ez, ha nem kétszínűség?

Bizonygatod, hogy kedvelsz. Dicsérsz, kedves szavakkal bókolsz. Úgy teszel mintha élveznéd a társaságom. Majd egyszer csak hirtelen, de örökre eltűnsz az életemből. Nyomtalanul. Lehet, hogy van rá magyarázat. De ha szerettél volna, bántana a dolog és visszajönnél. Talán önmagadat is becsapod? Mi ez, ha nem kétszínűség.

Odafigyelve, ámulva hallgatod a történetemet, ami számomra fontos és szeretném veled megosztani. Tényleg látom, hogy figyeled, szinte eszed a szavaimat. Majd a végén semmit nem értesz belőle, pedig érthetően magyaráztam és egyértelmű volt. Majd hirtelen elkezded mesélni a saját élményeidet. Vajon egész eddig ezen járt az eszed, hogy el ne felejtsd, hogy neked van egy sokkal jobb sztorid, amit meg kell velem osztanod? És közben egy szót sem értettél abból amit mondtam. Emberi alap önzőség? Mi ez, ha nem kétszínűség.

Hallasz egy mendemondát valahonnan, valakiről. Nem is érted igazán a dolgot, de egy kicsit hozzáraksz, elveszel belőle, hogy még érdekesebb legye. Majd tálalod, a főhős közeli vagy félig távoli ismerőseinek. És mikor körbeér és az illető elkezd visszafelé nyomozni, és hozzád ér, mint láncszem, tagadsz. Tagadod, hogy tudnál e róla valamit, vagy épp hogy másként tovább adtad. Mented a bőröd? Tisztára akarod mosni magad? Mi ez, ha nem kétszínűség?

Legegyszerűbb módja, hogy tiszta lelki ismerettel, magunk előtt tükörbe tudjunk nézni, ha minden konfliktust, hibát amit akarva, akaratlanul elkövettünk kulturált emberhez méltóan, a megfelelő emberrel, a legmegfelelőbb módon, nem húzva halasztva, hanem rögtön, megbeszéljük. Büszkeséget, "márpedig azért sem", "jöjjön ő ha akar" mondatokat félresöpörve, emberként kiállva, lelkünket minden esetben meg kell tisztítani. A szemét csak gyűlik, gyűlik a bárkán, ami egyszer már nem bírja a súlyt, megszakad és elsüllyed az élet poshadt tengerében. Én igyekszem tiszta, súlyfelesleg nélküli csónakban evezni. És a lobogóm a magasban egy színben pompáz. 

Ne örülj mikor a hullám partra sodorja a hullám, mert feltámadok és várni foglak egy sötét elhagyott utcán. És akkor is, hogyha nem akarod, követlek mint a divatot, lehet bármilyen rendszer, bármilyen kor, viszlát valahol valamikor.

C kategóriás állampolgárainknak négy hölgy képviselője haladt el a házunk előtt, épp vittem ki a szemetet, célirányosan a még oTTo feliratú, bár már rég Remondis, konténer felé tekintettem, ahogy a négy hölgy is akik közül egy nem tolt babakocsit. A már említett hölgy, feszülős, rózsaszín nadrágjában, lábaival egy ruhával teli táskát elkezdett szétrongálni, hogy megnézze mit is rejt, mire a már tovább haladott barátnői közül az egyik visszakiabált, hogy "Dikk, ne kukázzá bázzeg, olyan vágy mint á cigányok heee!" A fiatal asszony a lelkére vette és sértődötten ott hagyta a zsákmányt.

Megint nem sikerült videót beágyaznom, így itt egy link. :) 

 http://www.youtube.com/watch?v=F2JENP9sBZ4

Tudod, ha azt mondom neked, hogy nagyon kedvellek vagy akár szeretlek mint barátot, mert aranyos vagy, bírom a stílusod, a hozzáállásod, a gondolkodásod, az még nem azt jelenti, hogy ezt ki kell használnod és minden egyes feladatot rám kell hagynod. Hogy mire gondolok? Nem gondolom, hogy csak nekem kell igyekezni abban, hogy megfeleljek neked, hanem ha te is szereted a társaságom, akkor egy minimális szinten neked is igyekezni kell, hogy ne gondoljam, hogy egyoldalú a dolog. Hogy? Ja, hogyha elfogadom és szeretem azt a lényt amit te képviselsz, akkor onnantól nem kell tenned semmit, hisz jó vagy nekem úgy is?  Értem. Szóval, ha meg akarom tartani a viszonyunkat én menjek folyton utánad? Én hívjalak, én kérdezgesselek a gondjaidról, hogy elmondd? Magamtól kezdjem el mondani az én gondjaimat? Nem értem. Akkor lehet, hogy nem is akarsz nekem elmondani semmit? Akkor talán nem is vagyunk barátok? Vagy csak felszínes barátok vagyunk? Mi a barátság? Mit hívunk annak? Önzetlenül segítünk a másiknak, talán ez belefér. Csak ha nem kapunk vissza semmit szinte, akkor az már egyoldalú? Te azt gondolod, te is segítesz nekem amikor csak tudsz. Hogyan, mikor nem is vagy rám kíváncsi. Sosem kérdezel semmit. Csak válaszolsz. Ez elég egyoldalú. Vagy ha épp sokat beszélünk, másnap mintha mise történt volna. Ki érti ezt? Hagyjuk is. Majd az élet eldönti, bebizonyítja, hogy ki a barát. Én magamtól már nem tudom.

(Senki ne vegye magára. Sok helyről merítettem, nem is csak az én gondolataimról szól. Ez jött. akartam egy érdekesebb blogot. sikerült?)

Zsákmányállat máját mosod egy névtelen patakban, körülötted olaj foltok mézeskalácsszív alakban. És úgy nézed az arcod benne, mint régen a céllövöldében az a lány, akinek lőttél egyet finom utalásképpen. 

Kispálékat tavaly Pafén láttam utoljára. Jó lesz idén is. Twisted systers-el. No meg Alvinnal. Persze Kispál nélkül. Várom már, nagyon. :)

Csak villog itt a kurzor és nem indul a szöveg. Ezzel most talán? Hmm...

Semmi.

Jó nap volt ez. Bicóztam. 45 km-t. Kb. De majd meghaltam. Aztán Nikiztem. Az is jó volt. Kis Cukim. Jó idő volt. Holnap is az lesz. Megyünk usziba. Az is jó lesz.

Áhh... ennyi.